Virágos kedvünkben

Alapanyagként szinte bármit használhatunk. Elhasznált, kidobásra ítélt flakonokat, dobozokat ugyanúgy, mint a hobbi boltok polcain található jobbnál jobb holmikat. A KisMesterek szülei jól tudják, hogy az újrahasznosítás jegyében hozzám szinte bármit  lehet hozni. A nyomdász apa levágásból maradt kartonokat, a négygyerekes anya bébiételes üvegeket, a kávészerető szülők a kapszulák papírcsomagolását deponálják nálam és tudják, hogy átlényegülnek majd a gyerekek kezei között A tárolásuk már-már néha nehézkes, tavaszi rendrakás előtt áll  a műhely.

A megújuláshoz, friss virágok is kerülnek az ablakba és hogy erősítsem és ellent is mondjak a fentieknek egy olyan alapanyagot választottam, ami új és üde.

Nincs olyan növényszerető, aki ne kedvelné az árvácskát, én is szívesen nyúlok hozzájuk tavasszal. Ezúttal könyvjelzőt és poháralátétet "lamináltunk" a gyerekekkel.

Lehetett egész virágot, levelet vagy csupán a szirmokat használni. Széles, átlátszó ragasztóval rögzítettük. Akinek kedve volt, rajzolt is a virágminta közé vagy éppen kiegészítette azt. Reményeim szerint nem sértődtek meg teljesen a cserepes növények és még kihajtanak.

Őszi kollázs zsugorkával

A zsugorkát nem olyan nagyon gyakran használom, de amikor előkerül nagyon népszerű a gyerekek körében. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen varázslatos, ahogyan a kis műanyag lapocska hő hatására pillanatok alatt összetöpörödik és a felrajzolt ceruzarajz megélénkül.
Ezúttal A5 méretben őszi kollázst készítettünk vegyes technikával. Falevelek mintázatát zsírkrétával vittük át a papírra, amit kartonra ragasztottunk. A felületet stencilezett mintákkal még plasztikusabbá tettük. A zsugorka leveleket dróttal erősítettük az ághoz.

Karácsonyi ajándék tanároknak

Apró ajándékokkal, némi figyelmességgel készülünk a különórák tanárainak.
Főként a zenét oktató pedagógusaink részére szánjuk ezeket a régi kottákból és karácsonyi mintázatú papírokból kivágott díszeket, de úgy gondolom, hogy mivel a kották sokakban idéznek fel ünnepi alkalmakat, így bárki számára kedves ajándék lehet. Mi illatos teák kísérőinek szánjuk.

Minden olyan forma alkalmas lehet, amely szimmetrikus, tehát közéspő tengelyre tükrözött.
Legalább 3 darab elemből illesztjük össze, közéjük akasztót is ragasztva.
Én felváltva használtam karácsonyi mintájú és kottapapírt, a szélét ezüst és arany csillámporral nemesítettem.

Denevér

Már nem múlhat el úgy az ősz, hogy a gyerekek ne kérnének denevér készítést. Valamilyen oknál fogva ez a kis lény valódi szimpátiát nyert el. Bizonyára a halloween egyre inkább begyűrűző szokása is segíti ezt a tendenciát, minden esetre kedves kis figurákat készítettünk idén is. Papírguriga testét befestettük, a kép ugyan nem adja vissza, de a tempera festékbe csillámport szórtam, így nagyon elegáns külsőt kaptak a szárnyas jószágok. Hátul csipeszt erősítettünk rájuk, bárhol könnyen függeszkednek, akár fejjel lefelé is.
Egy olasz nyelvű népmesét (Il pipistrello vanitoso) fordítottam le a foglalkozásra, mely egy madarak tollával ékeskedő denevérről szól, aki végül pórul jár, amikor túl hiúvá válik.

Színes virágcserép

Már évtizedben is számolható, amikor először próbáltam feldobni valamivel a terrakotta cserepeimet. Nem akartam még kaspókra is költeni, ezért próbáltam valami színt vinni a felületre. Nem szerettem volna az egészet festékkel lefedni, viszont volt a sufniban egy csomó szigetelőszalag, abból tekergettem, vágtam, különböző mintákat ragasztottam a cserepekre, majd lefestettem akril festékkel.

Most a KisMesterekre került a sor, hogy ezt a maszkolási technikát elsajátítsák. Olyan virágcserepekre leltem, amelyek pont gyerekkezekbe valók, viszont már elég nagyok, hogy igazi növények díszítsék.
A szalaggal, kör alakú etikett címkékkel és öntapadó fóliából kivágott mintákkal fedtük a cserepeket. Ezután festékbe mártott, nedves szivaccsal felvittük a választott színt. Javaslatom szerint maximum 1 vagy 2 festékkel dolgoztak a gyerekek. Amíg  a Valentin-naphoz passzoló zsenília szíveket meghajtottuk és pálcára tekertük, meg is száradtak az alkotások. A legélvezetesebb rész ekkor következett, leszedtük a matricákat, így előtűnhetett a végleges minta. Nagy volt az ámuldozás!
Mese: Az üres virágcserép

Etesd meg a medvét!

Úgy tűnik a medve meglátta az árnyékát, tehát hosszú lesz még a tél. Igazából idén részünk sem nagyon volt benne, nem tudom mire is számíthatunk valójában?
Minden esetre játszani mindig öröm. 
Ezt a játékot már elkészítettük hajdanán, ha úgy tetszik most egy variációt mutatok be. Alapvetően barna színű papírtasakot szerettem volna vásárolni, de csak fehéret kaptam. Az elejére több módon is lehet macifejet applikálni, festeni is, a lényeg, hogy nagy szája legyen, ahová be lehet dobálni a málnát (jelen esetünkben krepp papír galacsinokat).
Barna kartont ragasztottunk, fület, mancsot, orr részt, nózit. Vágás, ragasztás, rajzolás, gyűrés ezek a szerepeltek a mai feladataink sorában. Gyapjúfilcet vágni, nem tartozik a gyerekek kedvenc elfoglaltsága közé, sokszor meggyűlik a bajuk vele. Fontos, hogy ne legyen életlen az olló, mert azzal tényleg szenvedés.
A papírtasak első fülét levágtuk, de a hátsó megmaradt, így fel is lehet szegelni vagy lógatni a medvénket.
Aki a szájába talál 5 pontot kap, aki a feje búbjánál 3 pontot.

 

Egyéb medvés kézműveskedés a KisMesterek tárházból: játék, kis cserépből, jegesmedve1, jegesmedve2

Mindenkinek legyen malaca

A sok év végi hiedelem egyike, hogy ha malacot fogyasztunk, kitúrja a következő évi szerencsénket.
Mi más is lehetne az első KisMesterek foglalkozás témája, mint a turcsi orrú állatka.
Ez az újrahasznosító kézműves feladat már régóta tetszett nekem, de hiányoltam a tárgy funkcióját, míg nem beugrott a kézenfekvő megoldás. Malac és persely, naná!
A gyerekek többsége ebben a korban kisebb-nagyobb összegű aprópénz tulajdonosa, legyen hát egy gyűjtőhelyük.
Úgy konstruáltam meg a tárgyat, hogy nyitható maradjon: a fej nincs ragasztva, rongálás nélkül többször is használható a persely.
Egy 7,5 dl-es vizes palackot választottam, természetesen szénsavmentest rózsaszín kupakkal.
Az előkészítés során kivágtam egy nagyjából 4 cm-es részt, így a forma sokkal inkább egy pufók malacéra hasonlít. Egy pénz bedobására alkalmas nyílással is elláttam. Innentől már minden a gyerekek ügyességét dicséri.

Mese: A kismalac és a medvék

Láthatatlan és látható tinta (folytatás)

Az alábbi bejegyzés folytatásaként...

1. A festéshez ecset helyett szívószálat használtunk cseppentett pacákból ágak, virágok formálódtak. Érdemes a papírtasakot belülről egy rajzlappal kibélelni az alkotás előtt, mert átüt az erős tinta a másik oldalra is. Kisebbeknek hasznos lehet, fújáspróbát tenni, elkerülve, hogy felszippantsák a tintát.

2. Az ovisokkal füzeteket gyártottunk, a technika ugyanaz. Tavaszi ágakat fújtunk a papírra, majd kiegészítettük virágokkal, bimbókkal. A füzet fő borítója viaszos vászon, belül sima lapokat fed, amikre várhatóan még sok szép rajz kerül a gyerekek keze nyomán.

Só-liszt mozaik

Az inspirációt egy bolgár honlap adta, ahol levegőn száradó gyurmából formáztak kis mozaik lapokat. Mivel ez az anyag - tekintettel a szép számú KisMesterre- igen költséges, valami alternatívát kerestem.

A só-liszt gyurmát igen ritkán alkalmazom,, hiszen az óvodákban gyakran találkozhatnak vele a gyerekek. Most mégis ehhez a masszához fordultam. Recept szerint 0,5 kg-0,5 kg só és liszt, 3-4 dl víz, 2 kanál olaj szükséges. Pihentettem egy kicsit, majd kinyújtottam és vonalzó mellett 2,5x2,5 cm-es négyezetekre szabtam. Sütőben 160 fokon szárítottam.

Hobbi ragasztóval könnyen felvihető falapra vagy kartonra. Tükrök és ékszerek készültek, melyeket temperával festettünk és lakkoztunk is.

Bár igen hideg tavaszi napokat élünk és sajnos a virágos fák javát még a fagy is megcsípte, a méhek elkezdték szokásos munkáikat. Ezért választottam én is a foglalkozás témájaként a szorgos - és számomra igen szimpatikus- rovarokat.
A terrakotta cserépre sárga szigetelő szalaggal csíkokat ragasztottunk, a papírmasé golyóba félbehajtott zseníliadrótot dugtunk csápnak. Ezután következett a festés, feketére a sárga sávok között és szintén erre a színre a fejnek szánt maségolyót.
Hamar száradnak ezek az anyagok, így lehetett ragasztani a szemeket sárga flitterből. A szárny fátyollevél.

Melyik is volt előbb?

Nem igazán törődtünk a fenti kérdés megválaszolásával. Nálunk párhuzamosan készültek el a vidám tojásfejek és a csibék.
A tojás formájú tasakokat (átlátszó vinylt és filcet varrtam össze) papírtölcsér segítségével megtöltöttük színes rizsszemekkel, majd ezután díszítettük mozgó szemmel, szájjal, tollakkal. Fellógathatóak, így a húsvéti dekoráció kedves díszei lehetnek otthon.

Mókásak, ugye?

Tipp: hurkapálcikára szúrva virágcserepek dísze lehet egy vagy több színes tojás

Mese: A három csibe (francia népmese)

A hó alól

A múlt héten a hóállás és a hőmérséklet még megengedte volna, hogy itt-ott már hóvirágok kandikáljanak ki. A helyzet mostanra megváltozott, de tanúsíthatom, hogy mindez a gyerekek legnagyobb örömére történt. A KisMesterek már nagyon is hiányolták a szánkózást és a hócsatákat!

Zelk Zoltán Hóvirág meséje alapján készítettünk A5 méretű füzeteket. Egyrészt ragasztással, másrészt pedig - a tortapapírok mintázatát kihasználva - kétszínű festéssel. A lapok ( fekete fotókarton és fehér oldalak) összefűzését  zsenília drót segítségével oldottuk meg.

Karácsonyi díszek egyszerűen

Találtam egy mesét, mely a kis törpefenyő karácsonyfává avanzsálását beszéli el. A fák közül ő vállalta egyedül,  hogy a gyerekek örömére, terheket (gyertyákat, díszeket, angyalhajat) hordjon az ágain.


Papírkarton és fonal, két olyan alapanyag, aminek a házasítása igazán szép és egyedi díszeket eredményez. Az ötletet Crafty Crow oldalon fedeztem fel.

Kerek kartonköröket vágtunk ki, majd 8 helyen behasítottuk. Ezután következett a szövés, volt, aki egy, de volt, aki több színt is feltekert a korongjára. Fehér papírból hátlapot is kaptak, hiszen a gyerekek főleg az előlapra figyeltek, hátul nem mindegyik lett annyira csinos.

Biztos vagyok benne, hogy a KisMesterek karácsonyfáin ott fognak díszelegni majd az elkészített művek.

 Mese: Ács Klára: Ajándékfácska

Levélnyomatok

A színes nyomatok készítése a gyerekek kedvelt elfoglaltsága. Még inkább érdekes az időtöltés, ha a nyomdát is maguk készíthetik el és a későbbiekben bármikor felhasználhatják.

Ezúttal - még az őszi színek jegyében- dekorgumi és karton felhasználásával gyártottuk le a leveleket mintázó stempliket.

A gyerekkezek által is könnyűszerrel szabható dekorgumiból levélformákat vágtak ki, majd ezeket több részre (minimum kettő) osztották. Ragasztóval kartonlapra rögzítették úgy, hogy a levél felvágott részei között némi rést hagytak.

A száradási időt türelmesen kivártuk, ekkor elmondtam a Zelk Zoltán Őszi mese című írását, amely egy szomorú falevélről szól, aki a végén eljut a távolba vándorolt fecskékhez.

A KisMestereim ezidáig nem igen forgatták kezükben a festőhengereket, gondoltam itt az idő, hogy próbát tegyünk. Nagyon is a kedvükre volt az új szerszámok használata. Textilfestéket használtunk és terítőket borítottunk be a lenyomatokkal. 

A foglalkozás végén a csodás terítőkön kívül a házi nyomdákat is hazavitték. Remélem otthon is lesz dolguk...

A színekből sosem elég

A KisMesterek Műhelyben ez a mondat mindig igaznak bizonyul. Olyan kreatív feladatot szerettem volna  a gyereknek, ami a jó időre való tekintettel is még a nyarat, a színekben tobzódást, a fény játékát idézi.

Akár nyakláncnak, akár ablakdísznek is remek az alábbi alkotás.

Előkészítés: műanyag pohár alját levágtam valamint feldaraboltam rengeteg szívószálat. A pohárba két lyukat is fúrtam és hímzőcérnát fűztem bele.

A pohár aljába ragasztót nyomtunk (szerintem erre a célra a technokol nagyon megfelel, a sűrűsége és átlátszósága miatt is). A gyerekek ebbe állítgatták a szívószáldarabkákat kedvük szerint. Ajánlatos a pohár peremétől befelé haladni.
Miután jó szorosan telerakták, kezdődhetett a cérnaszál felfűzése, hiszen a műanyag csövecskék fűzőgyöngy helyett is remekül szolgálnak.
 Ilyen és hasonló csodák születtek.

Szivárványos pörgettyű (újrahasznosítunk)

Az anyagok, tárgyak újrahasznosítása sokszor alapja a napi feladataiknak. Ezúttal eldobandó Cd lemezek és üdítős kupakok voltak soron. A szivárvány színeiben pompázó pörgettyűvé tudtak átlényegülni a gyerekkezek között. A cd-vel azonos méretű kartonra festettük fel a hét színt. Előtte a színekről beszélgettünk, a fényről. Van egy spektroszkópom (mire nem jó a drágakő vizsgáló múlt), amiben a színeire bontott fehér fény kukkolható meg. Nagyon népszerű volt az eszköz a gyerekek körében.

Felragasztottuk a cd-re a színes a kartont, a cd hátlapjára előzőleg a közepén kilyukasztott kupakot rögzítettem pisztollyal. A pörgetéshez már csak egy fogpiszkáló hiányzott. Nagyon sokáig tudták versenyeztetni a játékot.

Egy videó is illusztrálja a sikeres projektünket.

Egy kiegészítő feladatot is készítettünk, szintén a fényre és a színekre alapozva. Színkeverő kártyát gyártottunk. Egy három részre osztott és hajtott kartonlap három "ablakába" három különböző színű transzparens papírt ragasztottunk: középre kéket, két szélére sárgát és rózsaszínt. Ha a karton lapjait egymásra hajtjuk a színkeverésre tudunk példákat hozni. 

rózsaszín+kék=lila
kék+sárga=zöld
rózsaszín+sárga+kék=szürke

A variációs lehetőségek végtelenek. Tudom, hogy azóta, már otthon is készítettek a gyerekek  más és más színekből álló keverőkártyát.

Gyurrrika szép!- papagájok

Ha kinézek az ablakon, ismét kevés színt látok, leesett a hó. Ennek ellensúlyozására olyan feladatot vittem ma a KisMesterek műhelybe, ahol tobzódni lehet a különböző árnyalatokban. Egyensúlyozó papagájt készítettünk.

Nem titkolt szándékom, hogy szeretném egy kicsit a kísérletezés irányába is elvinni a foglalkozásokat. Most azt mutattam be a gyerekeknek, hogy ha megfelelő súlypontot alakítunk ki egy tárgynak az bizony nem akar majd leesni.

A papagáj farktollai közé egy ötforintos érme van beépítve, könnyen fennmarad akár egy hurkapálcikán is. Egy karikát is kapott a madarunk, így azt körbeforgatva a papagáj körül, mindenféle mutatványra képes. Volt, aki festette, volt, aki színezte. A farktollai valódi tollak, szeme mozog. 

(A tökéletes sablont innen töltöttem le, megspórolva némi időt saját magamnak.)

Külön felhívnám az olvasók figyelmét a csillogó gyerekszemekre.

Vers: Romhányi- A papagáj szónoklata
Mese: Kányádi Sándor- Fekete mese; Civakodás (lengyel mese)
Dal: Kaláka-Nálatok laknak-e állatok?

Hétszínvirágok

Hajnal Anna: Virágokról

Szél járt a kertben

reggeltől estig,

mikor az órák

a bimbókat festik,

tegnap még zárva,

kinyílnak mára,

violakék és

rezedasárga.

Pünkösdi rózsa

nyit virradóra,

bíborsziromra

méhecske száll,

majd forró délre

kinyílik félve

s illatban áll a

liliomszál.

Ha már ilyen verőfényes az ősz mi is a színekben tobzódunk. Egy nagyon egyszerű, de annál élvezetesebb technikát szeretnék bemutatni.

Filctoll, textil,  varázsszer (más néven alkohol) szükséges hozzá, valamint pohár vagy egy kisebb üveg, amire ráfeszítjük az anyagot. Rajzoljunk az anyag közepére 3-4 színből pöttyöket, mormoljunk varázsigét és 10-15 csepp varázsszert cseppentsünk középre. Ezután ámuljunk ahogyan a színek szétfutnak. Rövid száradási idő múlva az anyag egy másik részén folytatható.
Megunhatatlan!
Mi keretbe foglaltuk az alkotásokat.

Óriás almák

Mézgáék Góliát-fólia alatt termesztett almái még nagyobbakra nőttek, mint a mi - két darab papírtányérból összetűzött és megtömött - gyümölcseink.

Hulladék papírból téptünk és gyűrtünk galacsinokat, ezekkel töltöttük meg az almákat. Száruk, levelük kreppapír, az almákat festéssel díszítették a kis mesterek. Otthonra is mutatós lehet egy vegyes gyümölcskosár körtével, szilvával, egyéb finomságokkal. Az eltúlzott méret a lényeg. 

Evidencia, hogy a foglalkozás közben szólt az Alma zenekar cd-je.
Mese: Alma és a kerti manó (lengyel mese, Sebők Éva átdolgozásában)
Vers: Kányádi Sándor- Nyári alma ül a fán

Persze Géza megint nem nyitotta ki az ablakot...:

 

Tészta tornászok

Nem vagyok egy gasztroblogger. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a csőtésztáról nekem nem rögtön egy tuti recept ugrik be, legalább is nem a konyhai értelemben.

A rizsnél és sónál is látszik, hogy szeretem színezni az élelmiszereket, szigorúan kreatív célból. A mostani eset a csőtészta és a tempreafesték találkozása.

Nyakigláb tornászok készültek a kis kezek nyomán.

Zsenília drót vázra fűzték fel a színes tésztákat, fagolyó fejüket gyapjú haj díszíti, arcukat filctollal rajzolták. Saját gyerekeim már egy cirkuszt is felépítettek itthon és játszanak velük rendületlenül.

A színezett száraztésztát még nyakláncokhoz és papírra ragasztott mozaikképekhez is felhasználtuk.

A foglalkozást kísérő mese ezúttal Bogyó és Babóca erdei tornaversenyéről szólt.